Ez a nap más volt, mint a többi

Ez a nap más volt, mint a többi
Tekintsük át vázlatosan az igencsak eseménydús mai napunk, lássuk mi minden volt ma:

• Reggelire corn flakes, kicsit több quality time, mint a szokásos;
• Kérés a szülinapos részéről, hogy menjünk sütizni;
• Zárt cukrászda, 15 perc elütni való idő a nyitásig;
• A festői Bosnyák tér meglátogatása, a templom rámpáján fel-le rohangálás a napsütésben;
• Maradék szikkadt sütemények szájhúzós elfogyasztása, napfürdőzés a cukrászda kerthelyiségében;
• Hősök tere bevétele: ellenkezés a motorozás ellen, méterenként elesés, megfelelő méretű tornacipő híján, focizás és szoborra mászás, kikerülhetetlen miép-megemlékezés, irredenta dalok hallgatása;
• Kukoricázás a festői Városligeti tó partján, szétázott zsömlék és madártollak közé nyúlkálás a vízben;
• Behajtási tilalom az állatkerti körútra, otthon felejtett mobil, 20 perc várakozás az útpadkán, maratoni séta az autóhoz;
• Nappapáék gömbvillámszerű átvonulása a lakásunkon, egy kis szomorkodás és dühöngés a részemről;
• Az ünnepi ebéd elfogyasztása: krumplikrémleves és rántott sajt rizibizivel, meggybefőtt;
• Ünnepi alvás, részünkről lázas, de csendes készülődés;
• Vendégek fogadása
• Az ünnepelt felébresztése céljából történő Pál Kata Péter című gyerekdal kánonban előadott verziója a vendégsereg részéről;
• Értetlenkedés Bence részéről, hogy a dalnak miért nem vagyunk képesek egy verzióját énekelni;
• A kánon fogalmának Bencével való megismertetése;
• Az ünnepelt köszöntése, tűzijáték, gyertyafújás, ének és puszik nélkül;
• „Az ünnepelt és a torta” című ziccer-fotó ismételt kihagyása;
• Ajándékbontogatás
• Az isteni általam sütött torták elfogyasztása;

• Marcipánfigurák megjelölése;
• Az új játékok birtokbavétele, hatalmas kergetőzés, hancúrozás Ákival;
• Bálint és Bence részéről egy kis ejtőzés;
• Nagyszüleim részéről egy megszokott hömpölygő vita a nemsokára esedékes lomtalanítás kihasználásról;
• Képek fel -és átszerelése, kislakásunk szebbététele;
• Két-két szelet torta átmentése holnap reggelre;
• Ölremenő küzdelem a konyhában a fiútestvéreim részéről, cél: a minden idők legnyomorultabb, legsajnálatraméltóbb fiatalja cím elnyerése;
• Sok-sok nevetés, kacagás és móka;

• Sikertelen kísérlet arra, hogy anyukámról és/vagy rólam előnyös fotók készüljenek;
• Sikertelen kísérlet arra, hogy hármunkról előnyös fotók készüljenek;
• Felhőtlen szórakozás és élményfürdőzés Botond részéről;
• A vendégek kikísérése, a romok részleges eltakarítása;
• Levezető csendes-nyugis játék és olvasás hármasban;
• Két és fél év itt-élés után Győző részéről a „Hol tartjuk a szögeket?” kérdés feltétele;
• Vacsora kihagyása;
• Az ünnepelt megmosdatása;
• Esti mese olvasás, szigorúan új könyvekből;
• Még mindig tartó játék az új luxusállatok ágyba való ki-be kérésével illetve a szobájából kiszűrődő köszönetnyilvánítás a szülőknek: „köszönöm szépen, Mama a sok-sok-sok-sok ajándékot és a finom sütit”;
• Fotók áttöltése a gépre és azok megtekintése;
• Maximális elégedettség a mai nappal, hála a résztvevők felé, érzelemáradat az ünnepelt felé.
• A blogolvasóktól pedig elnézés kérése, a montázs-készítési hiányosságaim miatt, engesztelésül nem a 300 képpel terhellek titeket, csak ezzel a párral.

Bobó