Jakab Gyöngyi, a Pénz. Pénz? Pénz! szemináriumunk előadójának írása.

Fiatalon szültem első lányomat.

Így utólag már látom, hogy a felkészülésemet magamnak köszönhettem.  A félelmeimnek, a megfelelési kényszeremnek, a bizalmatlanságomnak. Ezekből is ki lehet jönni pozitívan! Ugyan ekkor még ösztönösen, de törekedve egy irányba a függetlenedés felé.

Akkoriban ami csak a kezembe került, a szüléssel és az arra való felkészüléssel kapcsolatban, mindent elolvastam. Emlékszem, ahogyan állandóan török ülésben ültem, hogy táguljak, ahogy felpolcoltam a pipaszár lábaimat, nehogy vizesek legyenek, s a levegővételt is jó hangosan begyakoroltam,  fújtattam és bent tartottam…

A szüléskor, tényleg egyedül voltam a szobában, a doktor úr éppen hetyegett a nővérkével a másikban.

Úgy tudtam, hogy „nekem kell megszülni”,  s még örültem is, hogy nem zavarnak, háborítatlanul végezhetem a jól begyakorolt feladataimat.

Függetlenítettem magam, semmit és senkit nem ismertem, nem bíztam másban, nem is akartam kiadni a „kezemből” szülést. Magamra számítottam és bejött!

Másik nagy élményem, nem ilyen örömteli, viszont tanulságos lehet. Amikor újra kezdtem az életem, tudtam, hogy saját lábamon akarok megállni, s ehhez makacsul ragaszkodtam.

Ha ez sikerül, akkor leszek potenciális társ a piacon. Fair a másikkal szemben is, aki akkor még egy idegen…

Nem várhatom el, hogy egyedülálló nő létemre, meghívassam magam bármire is, úgy hogy én ne tudnám visszahívni, ha éppen akarom. Vagy eltartassam magam valakivel, még ha csak ideiglenesen is…

Szóval nem adhatom ki az életem a „kezeim közül”, nem élhetek függésben, még látszatra sem.

Most már tudom, hogy nekem milyen fontos a függetlenség, hogy a magam ura legyek. Mivel az élet-em pénzbe kerül, ezt nem lehet kihagyni, de még megkerülni sem.  Akkor vagyok a helyemen, ha van pénzem, ha tudok keresni, előteremteni. Régi mítoszt kellett ledöntenem magamban, mert nekem a pénz az önbecsülésemmel volt egyenlő, ráadásul a függetlenségem szimbóluma is.

Ezt ne úgy értsd, hogy én egyedül, függetlenül akarok élni, és nem függni senkitől. Párkapcsolatban élek, és ezt támogatom is. Ugyanakkor a függés bármitől, bárkitől, a pénztől, nekem rabságot jelent.

Szeretek szabadságban élni, aminek előfeltétele, hogy hiszek magamban, hiszek abban, hogy a tanulás, a befektetett energia és pénz, meghálálja magát, mert „minden könnyebb, ha van elég pénzed.”

Gyöngyi bemutatkozását is elolvashatod itt>>

Minden könnyebb, ha van elég pénzed.
Hogyan legyen pénzünk?
Hogyan érjük el az anyagi függetlenséget?
Részletek és jelentkezés itt>>