Csapó Ida, a nők és pénz téma HősNője

***

Chi*** Csapó Ida női önismereti tréner, nők és pénz specialista, a Gazdagnők.hu honlap tulajdonosa, és blogírója. A GazdagNők projekt szlogenje egyben a filozófiája is: Gazdag nők – lelkiekben, szellemiekben és anyagiakban! Cél: a nők anyagi függetlenségének segítése, a női szegénység és kiszolgáltatottság elkerülése, a nők pénzügyi önismeretének és pénzügyi intelligenciájának növelése, önbizalmuk erősítése, női személyiségfejlesztés.

Rita: Ida, mi az online világban már-már hosszúnak számító ideje ismerjük egymást, részt veszünk közös projektekben is, mégis, szinte nincs olyan alkalom, hogy ne lepnél meg kellemesen valamivel. Kezdjük ott, hogy annyi mindennel foglalkoztál már, hogy úgy a harmincadik tevékenységednél elveszítettem a fonalat, de alapjaiban a legtöbbször valamiféle információ átadással volt kapcsolatos a munkád, ezen túl pedig önismerettel. Mesélnél a legérdekesebb, régebbi munkáidról?

Ida: Eredetileg újságíró vagyok, 13 éves korom óta annak készültem. Az írás nekem természetes, magától értetődő állapot – így a blogírással sincsenek kihívásaim, sőt: egyre több témám van, köszönhetően a GazdagNők.hu blog körül kialakult női holdudvarnak, az olvasóim felvetéseinek. Megyei lapos újságíró voltam (Zalai Hírlapnál kezdtem), és utolsó emlékeztesebb lap, aminek dolgoztam a 90-es évek végétől az a még papír alapú Internet Kalauz volt. Zalaegerszegről külsőztem úgy hónapokon át, hogy soha nem találkoztam a szerkesztőkkel – mondhatnám azt is, hogy távmunkázó karrierem 🙂 így indult. Imádok otthonról dolgozni, nekem nagyon megfelel ez az életforma. Minden felesleges dologgal (munkahelyre bejárás, oda utazgatás) történő kieső időt pocsékolásnak érzek – elveszi az időmet az életfeladatom teljesítésétől (erről majd később). Tényleg így érzem és élem is meg. Két érdekes területet említenék meg azonkívül, hogy egy időben pedagógusoknak tartottam sok éven át már Budapesten élve továbbképzéseket, akkreditált tréningeket, mégpedig azt, hogy éltem és dolgoztam gyöngyfűző kisiparosként – a rendszerváltás előtti években -, és grafológusi végzettségem is van. Csináltam kézíráselemzéseket is, de tanultam családterápiát és sok minden mást is. Ezt elég részletesen leírtam a honlapomon, itt megtalálható:
http://www.gazdagnok.hu/miert-hallgass-ram/

Lényegesnek tartom, hogy alapvetően vállalkozó alkat vagyok, és évtizedek óta így is élek, egyéni vállalkozóként. Ez nekem olyan fokú szabadságot ad az ötleteim megvalósításához, a saját életem éléséhez, amit semmi pénzért nem cserélnék el alkalmazotti státuszra. Vállalkozás-marketing szakközgazdász diplomám is van, és imádom a marketinget, az online marketinget meg különösen. Remek, hogy amit tudok elméletben, annak megvalósítására van egy saját honlapom (és még hány újabb lesz! :-)).

Rita: Mikor a HősNők-re a szakértőket válogattam, akkor a te neved mellé gondolatban már egy nagy zöld pipát tettem, mert tudtam, biztos voltam benne, hogy jönni fogsz, hiszen az itteni téma nagyon elevenedbe vág. Miért pont csak nőkkel foglalkozol már évek óta?

Ida: Erre nincs racionális magyarázat. Az RTL Klub egyik Reggeli műsorában, amikor vendég voltam, az csuszott ki a számon, hogy nekem valószínűleg ez a „kattanásom”. 🙂 A lényeg: nem tudom nem csinálni! Abszolút lányos családban nőttem fel – három húgom van -, tizenéves koromban velünk élt anyai nagyanyám is. Lányom van, mitöbb a családban egy darabig csak lány unokák születtek (a lányom unokatestvéreire gondolok). Így aztán nekem a női közeg olyan természetesen magától értetődő, mint halnak a víz. Amikor Shinoda Bolen nyomán elkezdtem a görög istennő archetípusokkal foglalkozni, és kiderült, hogy nekem Artemisz a legerősebb, szinte mindent elsöprő istennő archetípusom – pedig Bolen felosztásában van még hat másik is -, akkor jobban megértettem magamat. Akit ez az istennő archetípus ural az a Nővér típusa a női szerepknél: maga köré gyűjti a nőket, női civilmozgalomban aktivistáskodik (két nőszervezet alapítása is kötődik hozzám), ahogy Artemisz a nimfáival csatangolt az erdőben.

Néha eszembe jut, jogy férfiakat is kéne tanítani, de aztán nemrégen rájöttem eljutok hozzájuk is – a nőkön keresztül. A KincsTár nevű online kurzusom – ami 2009 januárjában indult és 4 hónapig tart ott az oktatás -, nos itt azok a nők, akiknek a párja nyitott, ők is sokat haladnak a kurzus révén: a legnagyobb fejlődést azok a nők érik el, úgy látom, akiket a párjuk támogat – sajnos sok nőt kinevetnek, akadályoznak, visszahúznak.

Egyébként tévedés ne essék, otthonosan mozgok vegyes társaságban is, 2000-től foglalkozom elsősorban nőkkel csak. Amúgy ekkortól találtam meg az életfeladatomat (és szünt meg ezzel párhuzamosan mindenféle halálfélelmem, mert egyszerűen értelmessé vált az éltem), és pont ebben: a nők segítésében, támogatásában. Ez a téma olyan iszonyú nagy, hogy azt hiszem elleszek vele pár évtizedig még. 🙂

Az életem csúcsteljesítményének tartom a lányommal való bensőséges, jó kapcsolatomat, és ajándéknak, hogy Eszterrel együtt dolgozhatunk sok év kihagyás után pár éve ismét – nélküle az online vállalkozásom sem működne úgy, ahogy működik. Nagyon örülök, hogy hamarosan elindul ő is az online vállalkozás világában, már van egy pici honlapkezdeménye: www.guglisagok.hu – és igazán jó érzés, hogy visszaadhatok neki sok mindent abból a támogatásból, amit kaptam tőle a GazdagNők.hu megszületése óta. Majdhogynem fontosabb számomra az ő sikere, mint a magamé…

Rita: Neked mindig sikerül olyan témákba „belenyúlnod”, ami a nők életét egészen biztosan megváltoztatja, sőt, nyugodtan kijelenthetem: jobbá teszi. A mostani témád a nők és a pénz körül forog, és valamikor tavaly ilyenkor indult el az oldalad. Az induláshoz képest, válság hatására mennyiben változtattad meg a kommunikációdat vagy a stratégiádat? Milyen visszajelzéseket adott a szakterületed számára és a küldetésed számára ez a mostani helyzet?

Ida: Őszintén szólva én, és szerintem sokan mások is, itt Magyarországon a válság hatását addig nem érezték élesen, amíg téma nem lett az ún. Bajnai-csomag. No, én innentől kezdve érzékelek valamilyen váltást. Én gyakran cselekszem zsigerből fontos esetekben, azaz jobban inkább érzem, mint minden pontján racionálisan tudom az egyes állomásokat, noha nagyon logikusan gondolkodó alkat is vagyok, szóval… amit érzek az az, hogy vacok-meleg kell az embereknek, kikötők akár a neten, ahol össze tudnak kapaszkodni, összebújni… egymást támogatni, erősíteni… inkább felfele húzni, mint lenyomni. Nagyon ritkán olvasok az átalam megszokott honlapokon kívül hozzászólásokat, fórumokat. De nemrégen belefutottam egy saját kerületünket, a Terézváros érintő napilap cikkbe, és olyan elképesztően alpári hozzászólások borultak elém a monitoron, hogy leginkább azt éreztem, micsoda szigeteket hozunk, hoztunk létre a lányommal, Estee-vel, a blogommal, vagy a KincsTár zárt felületén. Itt az egymás támogatása, segítése a jellemző, és valószínűleg többlettel mennek el tőlünk, akik hozzánk érkeznek, és hiszem, hogy több reményük van boldogulni ebben a világban, jól érezni magukat.

Mi, Eszterrel 1997-től internetezünk, és online közösségeken, spitirutális levelezőlistákon, zárt felületeken keresztül netszocializálódtunk, hogy így mondjam, és fantasztikusnak tartom, az élet nagy ajándékának, hogy ma már ezt úgy tehetjük, hogy ebből az időközben egyre árnyaltabb online marketing révén meg is tudunk élni.

Én sokat kommunikálok az olvasóim felé, és a válság hatására a témáim alakultak – úgy érzem egyre mélyebbek lettek, és egyre inkább arról szólnak, hogy a belső világunk milyen erősen meghatározza a külső világunkat. Hogy abból mit és hogyan érzékelünk. Tehát a hitünk azt, hogy hogyan élünk.

Készítettem felméréseket, és ebből teljesen egyértelmű, hogy a GazdagNők.hu honlap körül olyan nők jöttek össze és maradnak meg tartósan, akik hisznek abban, hogy mi magunk vagyunk a saját sorsunk kovácsai. Nem másokra tologatják a felelősséget, az életet tanulási folyamatnak, belső fejlődési lehetőségnek fogják fel, és készek a változásra. És valamennyien haladunk is ezen az úton, ki ahogy az egyénisége szerint tud… És ahogy bontja le a téves hidelmeit, engedi el az akadályozó szokásait, épít be helyett újat, úgy lesz egyre magasabb a rezgés szintje, és úgy tud a szó mindenféle értelmében bőségben élni. Igen, a bőség mostanra sokkal erőteljesebb téma lett – milyen érdekes, hogy pont a válság egyre mélyülésével. Talán pont ezért… 🙂

Rita: Gyakran hívnak téged tévébe, rádióba, újságok jelentetnek meg rólad interjúkat, közben tréningeket, konferenciákat szervezel, előadsz, saját oldaladat építed, online kurzust tartasz a pénzügyi önismeretről, sorolni is hosszú. Honnan kapod az energiát? És ha már megkapod, hogyan tartod meg?

Ida: Kaptam. Mármint az enerigákat – kapom folyamatosan. Azt hiszem ez alkati adottság. Mindig ilyen voltam, és ezt meg is őriztem. Gyerekként, tiniként is nagyon tudtam lelkesedni, érdekeltek az új dolgok, és ez megmaradt. Ma is lázba tudnak hozni dolgok, és a lelkesedés nagyon sok energiát ad. Meg az, ha tényleg szenvélyesen szereted, amit csinálsz. Nekem néha inkább az a bajom, hogy annyira sodornak a dolgok, hogy figyelnem kell arra, ne zsigereljem ki magamat. Megtartani úgy tudom, ha figyelek arra, ne zsigereljem ki magamat :-). Például eszem rendesen – ezért is kezdtem újra ebédet házhoz szállíttatni magamnak, mert ha belefeledkezem valamibe, akkor főzés és minden egyéb el van felejtve, aztán meg ott az éhség, vércukorszint lezuhanás. 🙂 Igyekszem megtaláni a saját ritmusomnak megfelelő életvitelt, ezt mindenkinek tudom javasolni – ismerje meg ehhez magát.

Minden könnyebb, ha van elég pénzed.
Hogyan legyen pénzünk?
Hogyan érjük el az anyagi függetlenséget?
Részletek és jelentkezés itt>>

Nekem voltak nagyon zsufolt, nagyon kemény éveim az elmúlt években, a női civil szférában nyertes pályázati projektek, növekvő szervezetek menedzselése kapcsán. És emlékszem, hogy az egyik évemnek az volt a fő célja, hogy visszanyerjem a saját életemet! Hogy visszakapjam azt, hogy úgy éljek, ahogy nekem jó, az én ritumosomnak – például, hogy annyit aludjak, amennyire szükségem van. Életem nagy luxusa volt, hogy eleget tudtam aludni, ez egy időre megszűnt… most újra megvan. És ha úgy adódik mehetek hajnali 5-kor aludni, vagy este 8-kor, mert ezt egyszerűen megengedhetem magamnak. Ma már elég számomra a napi 7 óra alvás is, és törekszem is rá, hogy ez meglegyen. Sokat vagyok egyedül – ma már ezt nagyon szeretem -, és csendben is. Ezt is nagyon szeretem. Ezek szerintem mind töltenek. Többet kéne kint lennem a természetben, egy időben naponta sétáltam a Városligetben – ez kb. másfél óra volt egy-egy alkalommal – , és járni fogok újra hamarosan tornázni is. Ez is rendszeresen visszatér az életemben, és kell is. Majdnem elfelejtettem: évtizedek óta a heti kényeztetésem csúcspontja az, hogy masszírozást kapok – Budapesten több mint 10 éve ugyanaz a masszőröm van. Házhoz jár, és férfi :-). Nemrég született kisfia, sprituális felfogású ő is…

Rita: Jól tudom, hogy éppen készülsz valamilyen rendezvényre, ami HősNőinket is érdekelheti?

Ida: Igen, 2009. május 8-án tartjuk a 4. női pénzügyi önismereti konferenciát, ami ezt a kicsit provokatív címet viseli: Mitől dől a lé – válság idején is? Itt van bővebben info róla:
http://www.gazdagnok.hu/2009/04/15/mitol-dol-a-le-4-noi-pui-onismereti-konferencia/
Az egész napos rendezvényünket az a felfogás fogja áthatni, hogy a hétköznapi magyar valóság közepette is hogyan tudjuk kialakítani, megőrizni, megtartani a magasabb rezgés szintet, és nem a magyar panaszkultúra részének lenni. És mindez a bőség tudat megerősítését, szinten tartását is jelenti. Tudatos, éber, a saját sorsukat kovácsoló emberek harmónikusabbak lehetnek, bármi is zajlik a külvilágban, mint a folyton másokat okolók, panaszkodók, és főleg a gondoskodást másoktól várók.

Jómagam egyébként azt érzékelem, hogy olyan nők rendeződnek körém, akikre évek óta vártam – szóval nagyon különös, de jó érzés, amikor tényleg elkezdesz valahogy a bőség áramlatába kerülni. De gyanítom, hogy ehhez nekem kellett változnom, nekem kellett megváltoztatnom a külső körülményeimet is – például dönteni arról, hogy a női civil szféra helyett újra elsősorban vállalkozóként folytatom, mert hogy így is folytatni tudom a nők sokoldalú támogatását. És ezt segíthette még az is, hogy új (bár kisebb) lakásba költöztem. Ahogy bent, úgy kint – ahogy lent, úgy fent, de variálhanánk még ezeket a szavakat, én mindenesetre hiszek ebben! 🙂

Rita: Miről fogsz írni a HősNők olvasóinak a jövőben, mi lesz a szakterületed ezen az oldalon?

Ida: A HősNők-ben mindenről szívesen írok, amihez értek, és amire igény lesz akár a női pénzügyi önismereten és pénzügyi intelligencia fejlesztésen túl. Elég nagy tapasztalatom van vállalkozásfejlesztésben is, és talán még a kezdőknek is hasznos lehet, ha távolabbra látnak. A szemléletemet alapvetően áthatja a spritualitás és a mentálhigiénés hozzáállás, de a nemek társadalmi egyenlősége is – és ezért azt gondolom, hogy a témák esetleges átfedése esetén is adhatok olyan megközelítést, ami nem egyértelmű elsőre. Az egyik távmunka előadásom címében is szerepelt például a harmónia szó 🙂 Szóval a magam részéről nyitott vagyok, a többit pedig meglátjuk! 😉

Utóirat: a fotókat készítette Estee, Ida lánya, azaz Kéner Eszter: www.guglisagok.hu
100 gyakorlati tipp leendő és kezdő vállalkozónőknek, hogy vállalkozásod valóban sikeres legyen!>>