Hantos Gyöngyi cikke
Amikor azon gondolkodtam, mit olvassak el, illetve újra az e havi bejegyzéshez, eszembe jutott Bruno Bettelheim könyve A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek Aztán meg az, hogy a padláson van. Egy ládában. Pontosabban valamelyik ládában a kb. húsz közül. A ládákon nincs címke, mert mit is várunk egy könyvtárostól, hogy otthon is szakrendben és betűrendben tartja a könyveit, illetve aszerint ládázza be?
Azt várnánk, ha meg akar valamit is találni később. No igen. Azok az ideiglenes ládák! Hány éve is – öt? – kerültek fel még a tetőtérbeépítés „csináljuk együtt házilag” mozgalma hajnalán. Azóta a polcokra új jövevények kerültek, a régiek meg arra várnak, hogy vagy barbásodjék egyet a házunk – aki nem emlékezne vagy nem élt még akkor: édes kis nyúlós figurák voltak rajzfilmmé álmodva Barbáék – és nekik is jusson újra hely vagy építsem át a padlást olvasókuckóvá.
Szóval felmentem, keresgéltem, olvasgattam. A gyerekek szerencsére aznap jót aludtak. Volt időm. Kinéztem a tetőablakon. De csak a kék ég volt, mert a kilátás ellenirányban lenne, de ott nincs nyílás a tetőn. Szóval nézelődtem az Erdélyi lakoma (Kriterion, 1980) egy kötetével kezemben, és eszembe jutott egy, a piackutatás mikéntjét oktató tanulmány. Ebben írója arra kéri a kedves olvasót, hogy menjen le, -át, -ki az újságoshoz és vegye meg gyorsan, nézze át, elemezze a célpiacát érdeklő téma sajtótermékeit mind.
Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot
megszorítások
nélkül, ésszerűen?
Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és
spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!
https://www.hosnok.hu/20ezer/
MINEK? Mármint nem a piackutatásra oktatás szakmaiságát kérdőjelezem meg, hanem a vételt. Minek megvenni egy halom papírt akár ötvenezer értékben, amikor 2-6 ezerért adnak egy lényegesen kisebb papírlapot vagy plasztikkártyát és azzal akárhány újságot elolvashatok.
A könyvtárban. Jó, lehet, hogy a legfrissebb szám még nincs meg a megjelenés napján, és az is lehet, hogy nincs meg minden könyvtárban minden sajtótermék, de csönd és nyugodt kutatómunkához alkalmas körülmények biztos vannak és a megtalálható anyagok alapján is neki lehet fogni a munkának. Utána a maradék még mindig jöhet az újságostól.
És ez vonatkozik a könyvekre is.
Igen, jó birtokolni a könyveket, amelyek kötött vannak kétszer-többször olvashatók. De hányszor van, hogy nem is tetszik?! Hogy mégsem az? Hogy épp elég volt egyszer? Akkor talán felesleges is megvenni, nem? (Én sem veszek meg mindent, amit elolvasok. Már nem is férnénk a házban.)
Könnyen beszélek. innen Budapestről, gondolod most, ahol pl. ott a Nemzeti Könyvtár (OSZK), amelynek kötelessége az utókor számára megőrizni a kiadványokat. (Teszi is, csak tartanák be a T. Kiadók a kötelespéldány rendeletet az utókorra való tekintet okán!. Meg ott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régi és új szárnyával és annak fiókkönyvtárai, ezen kívül az egyetemi és alapítványi könyvtárak vagy akár az akadémiai.
Igen, itt Budapesten némileg egyszerűbb a könyvtárlátogatás, de valószínűleg a te lakóhelyed környékén is található könyvtár.
Ezen a linken találod pdf formátumban, a minisztérium összeállításában a magyarországi nyilvános könyvtárak jegyzékét. Vannak közöttük kölcsönkönyvtárak és nem kölcsönözhető állományúak. De abban mindegyik hasonló, hogy egy egyszeri éves vagy féléves díj fejében annyit olvasol, amennyit csak akarsz.
Ha már említettem az Országos Széchényi Könyvtárat, online olvasói katalógusa a honlapján Nektár néven érhető el. Ugyancsak az OSZK ad otthont a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK). Ezen a címen digitalizált tartalmakat olvashatsz és tölthetsz le magadnak különféle formátumokban.
Úgyhogy ne feledkezzetek meg a könyvtárakról, ha viszonylag olcsón szeretnétek biztosítani magatoknak egész évre az olvasnivalót!
Hantos Gyöngyi
Ui.: Ha gyönyörködni szeretnétek… A Bibliotheca Corviniana Digitalis az interneten keresztül elérhető és kereshetővé tett gyűjtemény, amely megkísérli, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Augustát. Ellátogatva a honlapra lapról-lapra csodálhatod meg ezeket a könyvremekeket.
Ha nem akarsz sokáig keresgélni a menüsorban: a kiemelt ADATTÁR címszó alatt a Corvinák-ra kattints. Ekkor egy új oldalon megkapod a hiteles Corvinák listáját. Itt a kis sárga pontokra kattintva máris „lapozhatod” a kiválasztott könyvet.
Kapcsolódó cikkek:
8 thoughts on “Ládák a padláson”
Comments are closed.
Három lépésre van az albimtól a Szabó Ervin könyvtár – ahova nem csak a könyvek miatt érdemes belépni, egyszer körbejártuk egy tanárommal és az évfolyamtársakkal építész szemmel megnézni.
Évek óta nem voltam bent, és ezt azóta szégyellem, amióta ott lakom mellette (4 hónapja). 1-2 héten belül betervezem, hogy megyek, és elmesélem majd nektek :-).
Ezentúl elhessegetem azt a kifogást, hogy azért nem olvasok el egy vágyott könyvet, mert nem tudom épp megvenni. Nagyon rossz kifogás, főleg egy könyvtár mellett…
Az elektronikus könytárat is ismerem, de jobban szeretek könyvből olvasni, a monitoron épp elég a meló meg az internet. De jókat lehet ott kutatni, és keresgélni, hogy mit érdemes mondjuk kivenni majd könyvtárból.
Köszi az írást, nekem nagyon bejött most!
Évi
Érdekes dolog, hogy bár nagyon szeretem a könyvtárak hangulatát, mégsem szánok rájuk időt. Valahogy kiesik a látószögemből. Meg az időmbe sem tudom bepréselni, hogy odamegy, nézeget, olvasgat, kivesz, hazamegy.
Az elektronkus könyvtár és az egyéb fellelhető e-könyvek viszont annál inkább az én világom. Legalább 50db!! könyv van letöltve a gépemre. Álatalában a férjem kinyomtatja nekem (ingyen teheti), és én így kényelmsen el tudom olvasni. Ami tetszett, azt beszerzem. Mert egy jó könyvnek ott kell lennie az ember polcán, hogy bármikor elővegye, ugye?
Azonban a könyvvtári hangulat miatt a 3 éves kislányomnak már van olvasójegye és mindig azzal a problémával küzdünk, hogy ő legalább 10 könyvet szeretne elhozni:))
A könyvek, könyvtárak rajongója, szerelmese vagyok. Anyuéknál még ma is van kb 300 könyvem, arra várnak, hogy rendes helyet alakítsak ki számukra az új otthonunkban. Itt kb 1000 könyv sorakozik, egy részüket már nagyobbikom birtokolja.
Mindkét lány már 2 évesen aktív könyvtárlátogatóvá lépett elő.
Visszatérve a kiinduló gondolathoz:
igen, amit lehet, szerezzük be költségtakarékos módon.
Rita, két könyvtárosod is van:-)
Üdv, Gyöngyi!
Én Szegeden könyvtároskodom:-) Remekül összefoglaltad, miért jó könyvtárba menni.
Igen, érdemes a kisebb, családias hangulatú fiókkönyvtárakat is felkeresni. Nagy előnyük, hogy a lakóhelyünk közelében vannak, akár munkaidő után is le lehet ugrani egy jóízű sajtószemlére, a szerencsésebbek még kávézhatnak is közben. Egy szál szabadidőruhában, bevásárlószatyorral, smink nélkül, ha úgy kényelmes:-)
No meg netezni is lehet. Ezeken kívül le lehet küldeni a gyerkőcöt, mert a könyvtáros lesi-várja az iskolai feladatokkal érkező nebulókat, és mindenben tud segíteni.
Információt keres neked, s, amit a „mezei” internetező nem mindig tud, azt a könyvtáros tudja:
tudja, hogy mi a HITELES az információ-tömegből a neten!
A könyvtár azt is tudja, hogy a tanuláshoz, vagy hobbihoz, szakmához, stb. könyvesboltban vagy antikvárban sem fellelhető könyvet megszerzi könyvtárközi kölcsönzéssel neked (amennyiben saját kínálatából nem tudja kézbe adni, persze). Mindössze a postaköltség felét kell állnod.
Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtárai:
http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?content.633
Keresőfelülete:
http://odr.lib.unideb.hu/corvina/odr/wpac.cgi?type=quick
Bármelyikbe bemész, és belátható időn belül abban a könyvtárban veheted át, helyben, a kért kötetet(-ket).
Amit még tud a könyvtár: közösségi hely. Helyi, önszerveződő (kulturális, szabadidős, stb) csoportokat fogad be, találkozókat szervez az igényeknek megfelelően. Amennyiben a közjót szolgálja és nem üzleti jellegű az igény, terembérletet sem kérnek általában.
Baba-mama klubok, nyugdíjas körök, Mesekuckók, olvasó-versenyek, rendhagyó irodalomórák, képzőművészeti alkotókörök…
Némely könyvtárak ingyenes, vagy jelképes részvételi díjú felhasználó-képzéseket is tartanak annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a szakadék a társadalomban a digitális írástudás tekintetében (esélyegyenlőség: idősek, társadalmi, egészségi hátránnyal küzdők!).
Digitális szolgáltatásaink egyre bővülnek, óriási web.2-es fejlesztésekkel követjük a használói igényeket.
Szociális funkció: a jó könyvtáros érdeklődő és empatikus személyiség, meghallgat. Sok idős ember társaság-igényét elégíti ki a könyvtárba járás. Munkanélkülieket átsegít a kritikus időszakon – olvasmánnyal, emberi szóval, a netes álláskeresésben való elindítással…
Ízelítőnk még mindig nem teljes, már csak egy dologra hívom fel a figyelmet: a könyvtárak többségét közpénzből tartja fenn az állam – az állampolgároknak. Nektek, gyerekeiteknek, szüleiteknek!
Éljetek a lehetőséggel!
Épp ma döntöttem el,hogy holnap beiratkozom a könyvtárba. Egyrészt mert nem lehet és nem is tudok minden könyvet megvenni, másrészt nosztalgiából. 12 évig én is könyvtáros voltam de családi és anyagi problémák miatt váltanom kellett, ennek már 8 éve. Olvasni olvastam hiszen legkenvencebb tevékenységem de szégyenszemre azóta nem jártam könyvtárba. Külön kellemes érzéssel töltött el a Corvinák emléke. Az Oszk-ban tanultam 3 évet könyvtáros asszisztensnek és volt szerencsém élőben is látni a csodálatos kódexeket. Legkedvencebb tantárgyam volt a könyvtártörténet és azon belül a Corvinák.
Milyen érdekes nem,hogy ma elhatározom a könyvtárlátogatást és mintegy megerősítésként itt van ez a cikk. Köszönöm Gyöngyi!
Ezt bevonzottam. Biztos jó úton járok.
Nálunk most éppen nyári szünet van a könyvtárban, úgyhogy az utolsó nyitvatartási napokon alaposan „feltankoltam” könyvekből, hogy „átvészeljem” ezt a 3 hetet. 🙂
A könyvtári könyveknek külön hangulata van, főleg a kölcsönzők jóvoltából aláhuzásokkal, széljegyzettel tartkított könyveknek, ezeket valamiért nagyon kedvelem.
Ha egy kölcsönzött könyv nagyo megtetszik, és tudom, hogy még jópárszor bele-beleolvasnék, azokat megveszem könyvesboltban, vagy antikváriumban.
Szép napot, jó olvasgatást!
Anyaistennő!
Köszönöm a részletes kiegészítést. Igazad van, a könyvtár az általam írtakon túl közösségi találkozóhely is. Annak, aki „próbálta már”, szervesen az életébe épül a könyvtárba járás. Erről a kedves szolgálatosok gondoskodnak. Én még mogorva könyvtárossal nem találkoztam.
És valóban, mindazoknak, akiknek esetleg nincs otthoni Internetelérésük, a könyvtár erre is lehetőséget ad.
Milyen kicsi a világ!
Én is dolgoztam könyvtárosként, sőt már az általános iskolában is segédkeztem a könyvtárban, most meg könyvértékesítéssel foglalkozom. 🙂
Ami még eszembe jutott a cikk olvasása közben, hogy valóban mennyire fontos, hogy jó példával járjunk a gyermekeink előtt. Az én fiaim is már óvodás korban jártak a könyvtárba, hétről-hétre nagyon sok könyvet kölcsönöztek ki. Meg is lett az eredménye, ugyanis mindketten úgy mentek kezdték az iskolát, hogy már tudtak olvasni.
Nem szabad sajnálni az időt, igenis meg kell ismertetni a gyerekekkel ezt a lehetőséget, hiszen melyik gyerek ne szeretné a szép könyveket…