Gyerekkönyvek a nyelvoktatás szolgálatában

Gondolom mindenki hallotta, olvasta az origós híreket a nyelvek rangsorolásáról, és az angol nyelv tanításának háttérbe szorításáról. Ma olvastam egy kiváló cikket a nyest.hu-n a témáról. Ez a cikk és néhány levél az elmúlt fél évből, megspékelve pár beszélgetéssel indított arra, hogy írjak pár gondolatot én is a téma margójára.

A NYEST-en elolvashatjátok egyrészt miért eget verő hülyeség az angolt, mint könnyen tanulható nyelvet beállítani, másrészt levezetik, hogy a magyar (és néhol európai) nyelvoktatás a latin, görög nyelvészeti hagyományokon nyugszik, ami tökéletesen életidegen. De ez ott remekül le van írva, nem ismétlem.

Az viszont nincs leírva, amit az én itteni nyelvtanárom mondott, aki nem mellékesen épp doktorizna a német, mint idegen nyelv tanítása tárgyból, – hogy ez milyen nehézségekbe ütközik, azt most hagyjuk, – vagyis kétféle diákja van.

Az egyik típus, aki az egykori keleti blokkból érkezett, és remekül tudja a nyelvtant, a kissé elavult szakkifejezésű nyelvészeti kérdésekben nagyon tájékozott, mert megtanították neki.
A másik típus, aki nyugatról, vagy más helyekről érkezett, és remekül beszél, boldogul, de egy helyes nyelvtani elem nincs a mondataiban.
Mit tippeltek kit könnyebb németül tanítani? Hát nem minket!
Saját tapasztalat, hogy át kell lépni egy lélektani határt ahhoz, hogy az ember elkezdjen beszélni, és félretegye a nyelvészeti kérdéseket.
Máig hálás vagyok a kolléganőimnek, akikkel az elmúlt öt évben szerteszóródtunk a munkahelyünkről, hogy akkor megmutatták a nyelvtanulás helyes útját. Kifejezéseket és mondatszerkezeteket, mondatokat kell tanulni. Az egész kicsi gyerekek is így tanulnak nyelvet, tudom, mert látom nap, mint nap.

Szóval az egész magyar nyelvtan alapú idegennyelv oktatás elhibázott. Soha nem lehetek elég hálás dr. Fűzfa Balázsnak, hogy megmutatta, s magam is megtapasztalhattam, az élményközpontú oktatásban rejlő kincseket és lehetőségeket. Ez az egyik oldal.

A másik, rengeteget beszélgettem osztrákokkal, egyéb migránsokkal, és itt élő magyarokkal a kérdésről. Gyerekek és felnőttek nyelvtanulása, ki mikor, mit, hogyan. Mindenki egyetértett abban, hogy a gyerek könnyebben tanul. A mikéntjéről megint a nyest.hu-t hivatkozom. Illetve, megint csak az emlegetett tanárnő hívta fel a figyelmünket arra a meglehetősen gyakori esetre, hogy a két-, vagy többnyelvű gyerekek (most tekintsünk el attól az anomáliától pl., hogy a gyerek kurd és törökül magyarázzák neki az iskolában a német nyelvtant, amit ugyanúgy nem ért,) nagy része ugyan elsajátítja a német nyelvet az óvodában, de mivel az esti mesét (vegyük az optimális esetet, hogy olvasnak neki) az anyanyelvén olvassák fel, így nem lesz tisztában a német írásbeli nyelvvel.
Ezt egyébként mi annak idején rosszul tanultuk, illetve sehogy. Vagyis a gyerek nem fogja tudni, – mert hiszen nem találkozott vele -, a Präteritum, Plusquamperfekt vagy a Konjunktív egyes alakjait.
A legtöbb szülő persze abból indul ki – én is -, hogy miért kellene a gyereknek a szülő akcentusos, rossz kiejtését megtanulnia? Megint vegyük az optimális helyzetet, hogy a környezet toleráns, és nem nézik rosszallóan, hogy a bevándorló nem egyszerre váltja a családi munkanyelvet a befogadó ország nyelvére. (miért is tenné, ugye?) Hiszen meg fogja tanulni a jót az óvodában, iskolában.
Találkoztam már félelemmel, hogy a faluban a dialektust tanulja meg ott is. Egyrészt szókincsbeli eltérést akkor is tanul, másrészt a falusi óvodákban is a köznyelvet használják.Az óvodapedagógus mindenképpen. (Az megint egy másik tényező, hogy a nagyobb városokban elő-előfordul, hogy a gyerek egy harmadik nyelvet előbb hoz haza, mint azt, amit elsajátítania kellene.(Direkt nem használom a tanulni szót.)

Tehát egyrészről ezért lenne nagyon fontos a kétnyelvű gyerekkönyvek megjelentetése és forgalmazása. Mert meg lehetne kérni az óvó nénit, gondozónőt, hogy az adott ország nyelvén megjelent, a gyerek által anyanyelven ismert meséket olvassa fel. Nekünk szerencsénk volt, a Micsoda idő! (Berg Judit) létezik németül is, fel is olvasták.(Elég neutrális könyv kulturálisan.)
De mindezt megteheti Magyarországon a nyelvtanár is, hiszen ezzel máris struktúrát tanít, nyelvi logikában való gondolkodást. Ez hogy volt magyarul? Hogy mondta a német, angol stb.

Fontos továbbá, mert ahhoz, hogy egy nyelvet tökéletesen beszéljünk el kell sajátítani az ún. babanyelvet is, mondókakincset, különben hiába perfekt valaki, nem fogja például Heinz Janisch verseit megérteni.

Kinderlieder

Eia popeia
was raschelt im Stroh?
Das ist der keine Mario
der muss aufs Klo

A, B, C,

Die Katze lief im Schnee
“Der Winter gehört verboten!”
rief sie und rieb sich die Pfoten

Vagy csak korlátozott lesz a megértése, és jó néhány jelentésréteg rejtve marad előtte. Ezt például a játékos nyelvtanítással remekül orvosolni lehet, nem beszélve arról, hogy a gyerekek nyelvtanulásának mintája szépen követi az egyszerűtől a bonyolult felé irányultságot. Mind szókincsben, mind nyelvtani szerkezetben.

Sok szülő egyaránt hordja a gyerekét osztrák és magyar mondókázós csoportba is. És ezek a gyerekek könnyebben és nagyobb biztonsággal is szólalnak meg a fogadó ország nyelvén.

Nézzük meg a másik oldalról a dolgot. Sokkal jobb az arány a magyarra lefordított külföldi könyvek esetén. Ez a fentieken túl azért is érdekes, mert a külföldön élő magyar migráns családok némelyike már elvesztette a kapcsolatát a szülőhazával, így a magyar nekik másodlagos nyelvvé vált, ráadásul az esetek többségében egy x évvel ezelőtti konzerválódott állapotot őriznek. Ők az új külföldi könyvek új, friss magyar fordításával, vagy a magyar könyvek idegen nyelvre fordításával frissíthetik a nyelvtudásukat.
Az új fordítások tükrözik ugyanis az aktuális élőnyelvváltozat írott formáját.

Hosszan lehetne még mindezt ragozni persze. Úgy gondolom, ha valakinek kérdése van megtalál az nretzsekukacgmail.com címen, de írhat a konyvmutatvanyosokkukacgmail.com-ra is, akad ott szakember a kérdésekhez.

És ide tartozik, amit sokan kérdeznek tőlem, milyen színvonalas osztrák gyerekkönyvkiadókat ismerek.

A kiadók (az idei díjazottakra szorítkozom most):

Akik nekünk magyaroknak nagyon fontosak:

Schenk Verlag


Nilpferd Rezidenz Verlag,
Jungbrunnen Verlag
http://www.sauerlaender.de Az előbbi három az, aki a kiadókról alkotott elképzeléseinkhez jobban igazodik.
Az utóbbi kettő különlegesebb könyveket ad ki.
http://www.bibliothekderprovinz.at/
http://www.picus.at/

Nyelvtanuláshoz jól jöhet:
http://www.deutsch-perfekt.com/
http://www.osd.at/

Hátha valaki nem ismeri őket.
Kis meglepetés: kattintsatok ide!

“kétszögletű egyenes”

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


https://www.hosnok.hu/20ezer/

Légy te is kreatívabb!