„Időmilliomos” anyuka – köszönöm szépen a visszajelzéseket!:-)
Bár Ti kértétek a témát, ekkora sikerre azért nem számítottam! Íme egy statisztika 2 nap elteltével azoktól/-ról, akik az anyag végi linkre kattintva megtiszteltek a véleményükkel:
És itt van néhány kedves privát visszajelzés:
„Köszönöm, nekem is sokat segített!!! Néhány hete érzem úgy, hogy a házimunka az életemben perpillanat kulcskérdés a létezés női aspektusához való viszonyom területén a továbblépésemhez – az anyagod volt az egyik megtalált kulcs számomra:)” (Erika)
„Nagyon köszönöm, hogy megajándékoztál 🙂 Miközben olvastam, az jutott eszembe, hogy mindezt tudom, de milyen jó ezt összegezve (fizikai formában fogva) látni. Jó érzés rájönni, hogy nem vagyok egyedül, másnak is problémás (volt) ez az életterület.
A családomban lévő anyák „mártírok” voltak és majdnem én is erre az útra léptem. (egy 5és fél éves kislányom és egy 4 éves kisfiam van) Időközben rájöttem, hogy nem mindenben vagyok ösztönös anya. Inkább a tudatosság illik rám. Vagyis inkább: így működik jól az életem. Azelőtt nem volt rám jellemző, de most akkor működik minden (vagy ettől érzem magam biztonságban????), ha egy hétre előre még az ebédet is megtervezem. Ez magával hozza a bevásárlás megtervezését is.
Régebben nem okozott gondot, ha egy hétig nem takarítottam ki a fürdőt, most már ez is a táblázat része 🙂 úgy mint a többi háztartási munka. Elfogadtam. és szeretem is. és főleg: elfogadtam – más vagyok, mint anyám.
Még egyszer köszönöm! és a kérdésedre a válasz: IGEN! 🙂 legyen folytatás! ” (Ildikó)
„Nagyon szépen köszönöm ezt a kis „tanulmányt”! Pont erre volt/ van szükségem mostanában! Nagyon irigyelem azokat a nőket, akik minden percüket ki tudják használni, mint ahogyan Te is!
Én olyan vagyok, ha csak 5 percem van, akkor inkább nem kezdek bele semmibe, mert úgy gondolom 5 perc semmire sem elég, így az az 5 perc egyszerűen csak eltelik semmi nélkül… 🙁 Már jó ideje azon gondolkodom, miként leshetném, tanulhatnám meg hogyan „működnek” az általam annyira csodált nők, akiknek ez megy…
Még egyszer köszönöm!” (Katalin)
Úgyhogy akkor úgy gondolom, hogy mindenképpen lesz folytatás!:-)
” (Ildikó)