A változás éve
A tél után az új évszak rendszerint mindenkit jobb kedvre derít, de ez most az emberek többségével nem történik meg. Ahogyan a természet virágos ruhára váltott, az emberek is úgy cserélik le régi megunt szeretőiket, s a hirtelen jött eufória boldogtalan gyötrődésbe merül el. Talán az újdonság iránti vágy számlájára írható mindez, de az biztos nem természetes, hogy ezt most feltűnően sokan élik meg egyszerre….
Ami meglepő az, az, hogy nem egyszerű fellángolásokról van szó. Nem egy kicsapongó éjszaka borgőzös kalandja, hanem teljes érzelmi káosz veszi kezdetét párkapcsolatok sokaságában. Rendszerint belép egy harmadik az amúgy sem teljesen idilli képbe és mindent felperzsel maga körül. Új szerelem, szenvedély lép a régi helyébe, s végül mindenkinek döntenie kell. Marad vagy távozik?
A környezetemben kilenc-tíz éves kapcsolatok így mennek most tönkre. Borzalmas, lélekölő, embert próbáló harcot vívnak nők és férfiak, aminek valójában nincs semmi értelme. Hiúság, önbecslés sárba tiprása miatt harcolnak a csalfáért, de ha visszakapnák, sosem lennének már boldogok azzal aki, ellenük vétett. Hisz beférkőzött a mindennapjaikba a bizalmatlanság, s a hazug érzelmek az ágyban is utat találnak. Mert a szív és test vágya óhatatlanul egyet jelent. Akár előbbi, akár az utóbbi a domináns, a végkifejlet ugyanazt vetíti előre.
Új életet kell kezdeni vagy egyedül, vagy egy új pár mellett. Újra kell gondolni az élet alakítását. Az új ember szokásait meg kell ismerni és vagy elfogadni, vagy eltávolítani, amíg nem késő. S bár minden fejben dől el, mégis a gyakorlati változtatás sokakat megrémít. Nagyúr a megszokás! Mind tudjuk. Mennyivel egyszerűbb úgy élni, hogy tudjuk milyen a másik, és nem kell állandóan újabb és újabb oldalával megismerkedni?! Az izgalom kell, de nem feltétlenül a párkapcsolatban érdemes kísérletezgetni.
Kevesen néznek önmagukba, mikor elhagyja hőn szeretett párja. Kevesek gondolnak bele, ő vajon mit rontott el, és mit hibázott a másik? Szeretünk önnön tökéletességünkben hinni, holott jól tudjuk mindez önáltatás. El hisszük, hogy jók vagyunk, és nem érdemeljük a megaláztatást! Pedig a figyelmeztető jelzések tömkelege az orrunk előtt állt. Hogy miért nem vettünk tudomást róla, csak mi tudjuk megmondani.
Olykor nem árt számot vetni kapcsolatunk minőségén. S bár nem érdemes mindent elemezni, de egy fél év, évente azért érdemes megállni és gondolkodni. Ha eloszlik a rózsaszín köd (ami mindig eloszlik előbb-utóbb), úgyis megismerjük párunk valódi énét. Akkor már egy fél órát érdemes elmerengni tényleg őt akarjuk e társnak. Ha igen minden mehet tovább, de ha nem ideje változtatni. Ilyenkor akaratlanul is élesre állítjuk érzékszerveink. Azért mégsem érdemes túlzásba vinni az óvatosságot! Bár mind szeretnénk biztosak, lenni párunk szerető szándékában, meg kell szavazni az alapvető bizalmat a másiknak. Persze a sok éjszakába nyúló üzleti vacsorákon érdemes elgondolkodni, de ha bizonyítékunk nincs, kár tönkre tenni a kapcsolatunkat.
Ha véget ért s elmúlt a szerelem, úgyis döntenünk kell. Vegyünk hát vállunkra kis batyunk, s emelt fővel lépjünk ki az ajtón. Egy addig ismeretlen út teret nyer a félhomályban, s mi botorkálva haladhatunk, új utunk felé.
Minden ami a felszín alatt rejtőzik
Célkitűzés tanfolyam: 35 online lecke azért, hogy tényleg valóra válthasd az álmaidat.Jelentkezz most, az árat Te szabod meg! Klikk ide>>