Sokaknak okozott már sok álmatlan éjszakát, hogy azon töprengtek, vajon a vonzás törvénye valóban egy létező valami, vagy csupán egy spiri-ezo porhintés? Ha alapjáraton kétkedő egyéniség vagy, rengetegnél is több, a dolgok legmélyére ható kérdéssel, elsősorban a saját megtapasztalásban való hittel, akkor te sem vagy egy könnyen meggyőzhető, formálható eleme a térnek.
Ha így van, akkor gondolom, mint minden témába, a vonzás törvényébe – vagy divatosabb kifejezéssel élve – a teremtés hatalmába is alaposan belekutattad magad, és feltetted saját kis kérdéseidet.
Vajon tényleg képes vagy mágnesként bevonzani életedbe a tökéletesnél is jobb pasit / nőt, az álommunkát, a kacsalábon forgó otthont, a mesebeli gazdagságot, vagy bármit bármikor, amit, és amikor csak szeretnél? Hogyan csináld? Mennyi idődbe telik majd, és ha már hosszabb – rövidebb ideje csinálod, miért nincs még eredménye?
Feltetted hát magadnak és másoknak a kérdéseket, és valószínűleg valami ilyesmit találtál:
- Minél mélyebbre ásod magad, annál mélyebb lesz a gödör. Ez nagyjából annyit tesz, hogy azt látod, teljesen mindegy, hogy az ezoterikaipar melyik ágazatának milyen módszerével próbálod az életed problémás területeit megoldani, ha egy adott probléma megoldódni látszik is, azonnal születik helyette kettő új. Ez egyébként, tök logikusan végig gondolva, eléggé érdeke is az iparnak, mert ha minden ügyfél bevonzaná életébe a boldogságot, megszűnne az ipar iránti igény. Nem létező igények pedig a létező kínálat szükségszerű eltűnéséhez vezetnek. Ezen talán érdemes elgondolkodnod. Így hát kijelenthetjük, hogy bizony kell az ügyfélnek a probléma, hiszen a problémás ügyfelek tartják fent az ipart. Legyen szó agykontrollról, családállításról, tudatos teremtésről, theta healingről, kineziológiáról vagy a franc tudja milyen csodamódszerről, ha ezek a módszerek valóban hozzásegítenének a legszuperebb tudatos teremtés állapotához (ez nem azt jelenti, hogy semmire nem jók, de az más tészta) már réges-rég megszűntek volna, hiszen mindenki a töktudatos teremtés és bevonzás állapotában lubickolna.
- Befektetett energia nélkül semmi nem létezik! Ha a test nem kap táplálékot, elsorvad, elpusztul. Ha a falat nem építed téglánként, a ház nem fog megépülni. Az asztal közepére rakott mágnes nem vonz oda magához mindent, amihez egyébként tapadna. A mágnesnek és a vonzalmas dolgoknak közeledniük kell egymáshoz, hogy a bevonzás megtörténjen és oké, vannak kegyetlenül erős mágnesek is már, de midig lesz valami, ami még az ő vonzásuk hatókörén is túl van.
Értés? Az, hogy kisszobádban Buddhába ülve mágnest játszol, csak, mert úgy döntöttél, most aztán bevonzod a tutit, hát nem annyira lesz elég. A tuti egy olyan genya kis dög, ami elé bizony elé kell menned. Tenned kell érte. Energiát kell bele fektetned.
Bevonzani? Nem, azt nem fogod. De van a teremtésnek egy viccesebb, sokkal ismertebb neve is, amit több – kevesebb sikerrel szinte valamennyien játszottunk már, s néhányunknak már volt is mázlija megtapasztalni, hogy bizony, előbb utóbb eredményeket produkáló valami ez. Úgy hívják: pozitív gondolkodással fűszerezett próbálkozás, avagy pozitív cselekvés. Sok sikert!