Hétvégi hangulat – Gouba

Hétvégi hangulat – Gouba

HősNőkblogok Az elmúlt hetekben figyeltem fel egy nagyszerű programra, ami nem is annyira program, mint hangulat, művészet, kreativitás elegye, megspékelve egy kis építészeti, múltbéli történettel.

Már sokszor hallottam a fővárosi Gozsdu udvarról, de eddig nem jártam arra, és nem is kutakodtam az irányban, hogy mi is ez. Eltekintve azoktól a hírektől, amelyek építészeti, beruházásokkal foglalkozó portálokon olvasható volt, miszerint komoly beruházás eredményeként jó drága négyzetméterárért lehet ott lakásokat vásárolni.

Most, hogy a GOUBA – „a budapesti Portobello” – hétvégi piacon volt alkalmam nemcsak a kiállított portékában szemlélődni, hanem az épületeken is, utána olvastam, hogy mi is ez a Gozsdu-udvar, hogy alakult ki, mi volt a célja: az épületegyüttes a budapesti zsidónegyedben van, tervezője, építtetője is egy zsidó ember volt, Gozsdu Manó, innen kapta a nevet. Kerestem róla pár infot, mert szerintem érdekes:

„1902-ben megépült egy különleges, példa nélküli épületkomplexum a pesti zsidónegyed közepén. Kispolgároknak, zsidó kereskedőknek és iparosoknak, a szoros testközelt biztonságos „egymás közötti” létformának tekintő pesti kisembereknek építette a hat udvarral összekötött hét lakóházat, kis alapterületű, sötét, alacsony komforttal bíró bérlakásokkal. Az udvarsor, amely a Király utcát a Dob utcával köti össze egy finoman hajló ívű, 200 méter hosszú passzázzsal, védte a lakások, műhelyek, boltok, kiskocsmák népét. Város volt a városban, szerény nívójú, de zajos élettel teli hely.”

Ezen a területen rendeznek meg tavasz óta minden vasárnap  művészeti piacot, bazárt. A hangulatos, árkádos részeken egymás mellett voltak az árusok, mindenféle kézműves tevékenység, régiségek, iparművészeti dolgok, antikvárium, sőt még olyan finomságokra is leltem, melyeket pár gasztroblogger – köztük kolleganőm is – készített és árusított.

Otthon és T-rend