Télapó – Mikulás, ki kicsoda a téli ünnepkörben?

Télapó – Mikulás, ki kicsoda a téli ünnepkörben?

Forrás: szoborlap.hu

Az elmúlt héten többször belefutottam ebbe a kérdéskörbe, amikor ismerős szülőkkel a különböző kultúrák összepasszításáról beszélgettünk, először a spanyol barátnőmmel (a férje német), aztán az angollal (férj osztrák), és végül a magyar barátnőmmel (férje osztrák), érdekes módon vele az orosz Télapóról kezdtünk dilemmázni. Nem hagyott nyugodni a kérdés, kicsit utánakutattam a neten hogy is van, mert igazság szerint mi hagyjuk sodortatni magunkat az ovis hagyományokkal; lévén mi ugyan mindketten magyarok, de s férjem vallásmentes én meg a vallásom nem gyakorló katolikus.
Az osztrák gyerekintézményekben következetesen Miklós püspök van, és mesélik a legendát is. Még a könyvet is ideadták, hogy fordítsam le a gyerekeknek, és karácsonykor pedig a Christkind jön és a Christbaum is általa kerül a szobába feldíszítve. Nekünk ez remekül megfelel, de lássuk a medvét, illetve, hogy mit találtam:

Egyszer itt van Miklya Luzsányi Mónika remek informatív írása az orosz, svéd és mexikói Mikulásról, illetve Fagy apóról, akiben egyébként vélhetően a mi Télapónkat is tisztelhetjük.

A karácsony minden keresztény kultúrában meghatározó ünnep, ám sok országban különbözőképp ünneplik. A Mindennapi orosz, svéd és mexikói körképe.

Gyed Maroz és SznyegorucskaA kommunizmus évtizedei alatt a Szovjetunióban tilos vagy legalábbis gyanús volt minden, ami a kereszténységhez kötődött, így több generáció nőtt fel valódi karácsony nélkül. Bár Szent Miklósnak hatalmas kultusza van a pravoszláv országban, Mikulás helyett mégis a kék ruhás Gyed Maroz, Fagyapó járta végig az iskolákat, tündérforma kísérőjével: Sznyegorucskával, Hópelyhecskével. Ők hozták a Jolkát, a Karácsonyfát is. Gyedmaroz és Sznyegorucska a rendszerváltozással sem mentek nyugdíjba, ma is az orosz gyerekek kedvencei.

Tovább>>>

Egy kicsit viccesebb hangvételű áttekintés, amely viszont remekül feltárja az összefüggéseket.

A Mikulás szülőhazája, Lappföld, Finnország Lappföldre Joulupukki és felesége hozza a karácsonyi ajándékokat,. Saját városa is van műhelyekkel, rénszarvasoknak fenntartott istállókkal és postával. A gyerekek itt elsősorban fahéjas kekszet kapnak, de otthon persze bizonyosan várja őket egy pár puha gyapjúkesztyű és sál, és talán a legújabb játékkonzolok.
Hollandia – import mikulással Hollandiába Spanyolországból érkezik a mikulás december ötödikén, nemcsak fehér hóban, hanem fehér lovon is. A jó gyerek finomságokra, a rossz gyerekek pedig egy hosszú utazásra számíthatnak, ugyanis a hagyomány szerint őket a mikulás kísérője Fekete Péter magával viszi Spanyolországba.

Találtam egy érdekes blogbejegyzést is Zsófitól, remekül összeszedte ő is a dolgokat, kitérve kicsit a magyar néphagyományokra is.

Lengyelországban a Csillagember (Gwiazdor) december 24-én érkezik. Eredete az Északi Sarkcsillaggal függ össze. Szenteste a lengyel családok csak akkor kezdik el az ünnepi vacsorát, ha megjelenik az égen az első csillag. December hatodikán viszont Szent Miklós (Swiety Mikolaj) osztja a csomagokat náluk is.
Magyarországon a 18.századtól élő népi hagyomány volt, hogy december 6-án egy fekete arcú rémséges alak láncot csörgetve járta a házakat és jutalmazott vagy büntetett, de leginkább a gyerekeket ijesztgette. Több magyarázat is van arra, hogy ez honnan ered, de a legelterjedtebb szerint ez Odin germán főisten alakjának megjelenítése a hagyományokban, és hozzánk is Nyugatról érkezett.

Tovább>>>

A lehető legprofesszionálisabb változata a Miklós püspökkel kapcsolatos legendáknak. Nem tudom ti például tudtatok-e ezekről a dolgokról, mert én nem.

Szent Miklós története Lapunk Farkas Imre történésztől, a Santa Claus Béke Világtanács európai képviselőjétől kért segítséget a Mikulás utáni nyomozásban.
(A törökországi székhelyű szervezet 2007-ben földrészenkénti képviseleteket hozott létre azzal a céllal, hogy megőrizzék az utókornak a gyermekkori élményvilágot meghatározó Mikulás, mint történelmi valóságalapokkal rendelkező szakrális személy méltóságát, szeretetét és béketeremtő emlékét. A béketanács vezetősége az európai képviseletet Magyarországra, Győr városába helyezte, Farkas Imrét pedig megválasztotta európai képviselőnek, elismerve ezzel karitatív munkáját és több mint két évtizedes Mikulás-tevékenységét. A szervezet 2007-ben Farkas Imrét kérte fel, hogy legyen az év Világ Mikulása Demrében, az egykori ősi török városban, Myrában.)

Tovább>>>

És természetesen van intézményesült csilivilli Mikulásfalva is magyarul, ahol szintén összeszedték a hagyományokat, méghozzá a magyar vonatkozásúakat.

Szent Miklós püspök emléknapja, amely hazánkban az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a D-olaszo.-i Bariba vitték. A 11. sz.-tól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül, és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett.
Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind K-i mind Ny-i befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízen járóknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt mo.-i bencés apátságoknak. „Vízi” kultuszát csak Nepomuki Szent János mosta el, tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem).

Tovább>>>

„kétszögletű egyenes”