Liza és Micsoda JP Arrou-Vignod és Olivier Tallec

Liza és Micsoda JP Arrou-Vignod és Olivier Tallec

Ha már rajongásokról posztoltam, következzen a következő nagy szerelmünk. Gondolom nem okoz túl nagy meglepetést senkinek. 😀

Először is az adatok. A Gallimard-Jeunessse Kiadó adja ki a sorozatot 2006 áprilisától. Magyarul pedig a Vivandra adja ki, Hotya Hajni fordítja. (erre még visszatérek), Olivier Tallec illusztrálja.
Ha jól számoltam eddig 15 kötet jelent meg. Magyarul négy. Számtalan nyelvre lefordították, például németre (Rita und Dingsda), angolra (Rita & Whatsit), japánra (Rita to Nantoka)

A sztori, Liza 5 éves, születésnapjára rengeteg ajándékot kap. Nem egy egyszerű eset, mert ahelyett, hogy örülne, csak duzzog. Végül az egyik doboz megmozdul, s a kötet végére kiderül, hogy valaki a legjobb ajándékot találta ki, egy igazi kutyát kap ajándékba, akit elnevez Micsodának, a kutyáról ekkor kiderül, hogy tud beszélni, és hogy méltó párja Lizának, már ami a rosszalkodást, szemtelenséget és manapság divatosan hiperaktivitásnak nevezett elevenséget illeti.
A szöveg zseniális, rövid, velős, nagyon humoros, szeretem felolvasni, mert élő, eljátszható, hozza a karaktert egyből.

Számomra Goscinny-Sempé A kis Nicolas című halhatatlan, szintén francia, történeteit idézi. Azt gondolom ugyanazt a csipkelődő, ironikus, néha gonoszdi humort találta meg az Arrou-Vignod és Tallec szerzőpárosa is. De ugyanez a franciás, nyelvi humor jellemzi a szintén örök Aszterix és Obelix sorozatot is. (Minő véletlen, azt is Goscinny jegyzi.)
Az illusztráció pedig egyenesen zseniális.
Ha valahogy le kellene írnom (vigyázat erős szubjektivitás esete forog fönn!), akkor valahova az újságkarikatúra + gyerekrajz-imitáció és a képregény kategóriák közé tenném. Különleges a minimálgrafika alkalmazása, ami mellé egyetlen színt használ állandóan Liza ruhájának a pirosát. Kötetenként beön még egy-egy szín, de soha nem több.  (Nézzétek meg a legfelső képet, esetleg Tallec honlapját, vagy a másik  posztjaimat.)

A szereplők: Liza, az eredetiben Rita (ezt különben nem értem miért kellett megváltoztatni), mint mondtam tipikus 5 éves. Duzzog, kissé elkényeztetett, nagyszájú, szemtelen, akarnok. Amolyan kis mini diktátor. Őszintén szereti Micsodát, és hol anyukaként, hol nővérként, hol pedig húgként viselkedik vele. Van önálló élete és barátai, ez derül ki Az iskolában című részből.
A szülei említésszinten megjelennek a történetekben, meg is szólalnak néha, például A kutyaól című sztoriban (magyarul még nem elérhető), ahol egyrészt az anyuka ajándékozza a kutyaházat, másrészt ő a tévét, apa pedig a biliárdot kéri számon a barátokon.
Micsoda: csodakutya, tud beszélni, szemtelen, bosszantó, időnként nagyképű, és visszaél Liza szeretetével, és néha kifejezetten terrorizálja. Persze vannak kifejezetten kutyás tulajdonságai, de nem az a legjellemzőbb.
Kettejükre inkább a testvéri viszony jellemző legtöbbször.

A történetek. Teljesen hétköznapiak. Mi történik karácsonykor, mi történik szülinapi ünnepségen, vasárnap, az uszodában, a strandon, piknikezni mennek, látogatóba, Párizsba. A finom humorú történetek mögött persze mindig akad tanulság is, de soha nem didaktikus.
A mi kedvencünk A kutyaól című rész. Röviden Micsoda kap saját házat, ahová fél lakást Liza segítségével kirámolva beköltözik, este pofátlanul elküldi a játszani akaró Lizát, mire az leüvölti a fejét (a fiam itt mindig visít: anya nézd Liza sárkány, Liza sárkány! – tényleg hasonlít kicsit az ásító sárkányra a Pompomból 😀 ) majd elhessegeti a jó éjt puszihoz igyekvő anyáskodó Lizát is. Persze, mikor jött az éjszaka, mind a ketten remegve indulnak a másikhoz, s minden jó, ha a vége jó. Vagyis nem kell legénykedni, a sötétben minden tehén fekete.

Végezetül a magyar fordításról. Szerintem Hotya Hajni nagyon jó munkát végzett. Mivel megküzdöttem magam is A kutyaól fordításával, tudom, hogy nem is olyan könnyű megtalálni azokat a kifejezéseket, amik egyszerre adják vissza a szövegbeli nyelvi játékokat, magyarul is megteremtik azt, és a gyerekkel kacsintanak össze, nem pedig a feje felett.
Például:
„Még az orrod hegyét se dugd ki, különben kutyabajod lesz!”
„Liza és társai piramist formáznak. Mindjárt világcsúcsot döntenek, amikor hirtelen… valaki őket dönti fel! Tanító néni! Romokban heverünk!”(Az iskolában)


Egyéb linkek, érdekességek :


Olivier Tallec oldala. 😀
Képnézegetés ITT.
Francia blog ITT.

És aki eddig eljutott, annak itt a JUTALOM!

Érdekesség: 2010-ben egy japán stúdió 25 részes (5-5 perces) tévés epizódokat készített a sorozatból.
Ha nem működik a videó erre kattintsatok: http://player.youku.com/player.php/sid/XMjM1NDk5Njk2/v.swf

http://www.rita-machin.jp Ezen a linken tudjátok megnézni mely részek vannak készen. 🙂

„kétszögletű egyenes”