A tőke törvénye

HősNőkblogok

Legutóbbi bejegyzésemhez kapcsolódva, ma ismét a megtakarítási formákkal foglalkozom. Ma megtudhatod, hogy mennyi az a legkevesebb megtakarítási összeg, amelyet az egyes formákban elhelyezhetsz. A másik fontos tényező, amit megtakarítási, befektetési döntéseknel figyelembe kell venned az az idő.
Hogy miért fontos e két tényező, olvasd el “A csoda” című írásom!!
Milyen időtávban és összegben érdemes gondolkodnod az egyes megtakarítási lehetőségek esetében?
Mielőtt választanál a megtakarítási lehetőségek közül, gondold végig, hogy kb. mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzedet, azaz meddig akarod/tudod lekötni. Ez az idő (lekötési idő) 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet, s jó tudni, hogy ha pénzedet a lejárat előtt akarod visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozamod. A következő táblázat röviden összefoglalja a leggyakoribb megtakarítási és befektetési lehetőségek jellemző lekötési idejét és ajánlott nagyságrendjét.
A megtakarítás összege
Befektetés típusa
Ajánlott befektetési időtáv
Kis összegű megtakarítás (néhány ezer Ft-tól )
Bankbetét típusú (folyószámla-lekötés)
1-12 hónap
Kis összegű rendszeres megtakarítás
(néhány ezer – tízezer Ft/hó- )
Megtakarítással kombinált életbiztosítás
Minimum 10 év
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Minimum 10 év
Lakás-takarékpénztár
Minimum 4 év
Minimum 10 ezer Ft
Kincstárjegy
3-12 hónap
Befektetési jegyek
1-3 hónaptól több évig
Banki értékpapírok (kötvények)
3- hónaptól több évig
Minimum 50-100 ezer Ft
Részvények
Lehet rövid távú is, de hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség
Államkötvény
Minimum 1 év
Van-e összefüggés a befektetések kockázata és hozama között?
Mielőtt a megtakarítási/befektetési lehetőségek között választanál, minden esetben érdemes alaposan végiggondolni, hogy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok stb.) lejáratkor a lekötött pénzedet és az ígért kamatot is biztosan megkapod, míg más befektetéseknél – a felvállalt kockázattól függően – a hozam lehet több is (de kevesebb is!), mint például a betéti kamat.
Bármilyen befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. bankbetét). Általános nézet – amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak-, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama, de a hozam ingadozása is.
Holnap a befektetői szokásokról fogok írni Neked!

Ha szeretnél további információkat, értesítést kapni tanfolyamokról, kiadványokról, előadásokról, iratkozz fel hírlevelemre!

A gazdagság receptje


 

Minden könnyebb, ha van elég pénzed.
Hogyan legyen pénzünk?
Hogyan érjük el az anyagi függetlenséget?
Részletek és jelentkezés itt>>

Vélemény, hozzászólás?