A tőke törvénye

HősNőkblogok

Legutóbbi bejegyzésemhez kapcsolódva, ma ismét a megtakarítási formákkal foglalkozom. Ma megtudhatod, hogy mennyi az a legkevesebb megtakarítási összeg, amelyet az egyes formákban elhelyezhetsz. A másik fontos tényező, amit megtakarítási, befektetési döntéseknel figyelembe kell venned az az idő.
Hogy miért fontos e két tényező, olvasd el “A csoda” című írásom!!
Milyen időtávban és összegben érdemes gondolkodnod az egyes megtakarítási lehetőségek esetében?
Mielőtt választanál a megtakarítási lehetőségek közül, gondold végig, hogy kb. mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzedet, azaz meddig akarod/tudod lekötni. Ez az idő (lekötési idő) 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet, s jó tudni, hogy ha pénzedet a lejárat előtt akarod visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozamod. A következő táblázat röviden összefoglalja a leggyakoribb megtakarítási és befektetési lehetőségek jellemző lekötési idejét és ajánlott nagyságrendjét.
A megtakarítás összege
Befektetés típusa
Ajánlott befektetési időtáv
Kis összegű megtakarítás (néhány ezer Ft-tól )
Bankbetét típusú (folyószámla-lekötés)
1-12 hónap
Kis összegű rendszeres megtakarítás
(néhány ezer – tízezer Ft/hó- )
Megtakarítással kombinált életbiztosítás
Minimum 10 év
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Minimum 10 év
Lakás-takarékpénztár
Minimum 4 év
Minimum 10 ezer Ft
Kincstárjegy
3-12 hónap
Befektetési jegyek
1-3 hónaptól több évig
Banki értékpapírok (kötvények)
3- hónaptól több évig
Minimum 50-100 ezer Ft
Részvények
Lehet rövid távú is, de hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség
Államkötvény
Minimum 1 év
Van-e összefüggés a befektetések kockázata és hozama között?
Mielőtt a megtakarítási/befektetési lehetőségek között választanál, minden esetben érdemes alaposan végiggondolni, hogy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok stb.) lejáratkor a lekötött pénzedet és az ígért kamatot is biztosan megkapod, míg más befektetéseknél – a felvállalt kockázattól függően – a hozam lehet több is (de kevesebb is!), mint például a betéti kamat.
Bármilyen befektetésről legyen is szó, hozamának nagyságát kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. bankbetét). Általános nézet – amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak-, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama, de a hozam ingadozása is.
Holnap a befektetői szokásokról fogok írni Neked!

Ha szeretnél további információkat, értesítést kapni tanfolyamokról, kiadványokról, előadásokról, iratkozz fel hírlevelemre!


 

Minden könnyebb, ha van elég pénzed.
Hogyan legyen pénzünk?
Hogyan érjük el az anyagi függetlenséget?
Részletek és jelentkezés itt>>

A gazdagság receptje