A görög válság története, II. rész – adók, juttatások

2009 szeptemberében kormányra kerül a szociáldemokrata PASOK, Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök történelmi kijelentésével, ami azóta szlogenné vált: „pénz van!”.

Alig három hónap telik el (!), amikor a miniszterelnök bejelenti a megdöbbent népnek, hogy minden vissza, még sincs pénz, és nemcsak hogy nincs pénz, de az adósság akkora, hogy nem bírjuk fizetni, csak ha külső segítséghez folyamodunk, melynek ellenértékét bizony alaposan meg kell fizetni. Március 3-át írunk, mikor bejelentik az első megszorítócsomag életbe léptetését. Az átlagember még igaziból azzal sincs tisztában, milyen változások történtek 2009 vége felé az adórendszerben, fel sem tudja fogni, hogy most megint minden változik és természetesen az adófizető kárára. Áprilisra várjuk az első mentőcsomagot, mely az eleinte tárgyalt 45 billiósból 110 billiós lesz.

Az adók, az adózás körüli változások potyogni kezdenek az égből, képtelenség követni mi van, a TV-ben mindenki őrjöng, a kormánypárt mindent rá próbál kenni az ellenzékre, az ellenzék folyamatosan lovagol a „pénz van” szlogenen, a kisebb pártok össze vissza lövöldöznek, teljes a káosz. Végül május 2-n bejelentik az első átfogó megszorító csomag konkrét pontjait.

Az összes adóról képtelenség írni, de megpróbálok egy átfogó képet adni az elkövetkezendő beírásokban.

Jövedelemadó – változások

Számlarendszer. Ez a később teljes csődöt mondott adónem, óriási kavarodást okozott eleinte. Arról volt szó, hogy a kb. 8,5 millió adófizetőnek el kellett kezdeni gyűjtenie a számlákat, melyeket vásárlásaik során kaptak. A számlák begyűjtésével és a megfelelő összeg elérésével 12.000 euró per év (per személy) jövedelemig adómentességet lehetett elérni. Ezzel a lépéssel a kormány tulajdonképpen az adócsalási rátát próbálta csökkenteni és 1,2 billió plusz bevételre számítottak az államkasszában. Igen-ám, de az egész rettenetesen komplikált volt és logikátlan, nem is igazán azért, mert maga az adófizetőnek nagyon nehéz volt az egészet kivitelezni, hanem mert rettenetes bürokrácia szükségeltetett utána ahhoz, hogy az egészet nyilvántartásba vegyék. Íme, hogyan működött:

Azok akik 12.000 euró alatt keresnek és akiknél nem fedeződött az előírt százalék a számlákkal, nem kaptak adómentességet, de olyan módon, hogy a  hiányzó összeget megadóztatták (!) 10%-l, tehát adózni kellett arról az összegről, amit nem költöttél el!!! Ha magasabb összegre van számla olyanoknál, akik 12.000 euró per év fölött keresnek, akkor a plusz összeget megint csak megadóztatták 10%-l és ezt bónuszként levonták az adóból.
Komplikált. Az egésznek ezen kívül még sok kiskapuja és hibája, csapdája volt, például kiderült, hogy olyan családoknál, ahol mindketten 12.000 euró/év felett kerestek, mindketten a jövedelmük 30%-ról kellett számlát bemutatniuk, míg az egyedülállóknak csak a bevételük 15%-t kellett elkölteniük. Vagy a 40.000 euró per év fölötti bevételek esetében mindenkinek a 30%-ról kellett számlát bemutatnia, annak is, aki 40.000-t keresett, annak is, aki 80.000-t.
Nem részletezem tovább, mert komplikált úgy ahogy van az egész, ezért az egész nem is működött, úgy, ahogyan remélték. (forrás)

VAT megemelése 19%-ról 21%-ra, majd 23%-ra, a kisebb kategórát pedig 11%-ra

Speciális adózónák eltörlése – megpróbáltak minden adózás alá eső jövedelmet egy adórendszerbe tömöríteni

Több adómentességi zóna volt, ezeket is megnyirbálták és csak a nagyon szükségeseket hagyták meg, mint pl. a többgyerekes anyák jövedelmének adómentessége, a mozgássérülteké,  a munkahely elvesztése utáni végkielégítés adómentessége, stb..

Bizonyos szakmák esetében bevezették a  könyvelőségi alapon kiszámított bevétel megadózását, tehát olyan szakmákban is kellett számlakönyvet nyitni, ahol azelőtt ez nem volt gyakorlatban, mint pl. a taxisok, teherautó vezetők, autóbusz-vezetők, bérelhető apartman-tulajdonosok, kempingtulajdonosok, mérnökök, kiskereskedők, apró vegyes-árú-boltok, stb.. esetében

Voltak olyan bevételtípusok, amelyeket azelőtt nem adóztak, most ezek is sorra kerültek, mint pl a kötvények eladásából származó bevételek vagy vállalatok nyereségének szétosztásából járó bevételek esetében.

Természetesen nem csak a jövedelemadó változott, hanem az összes többi is. A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban:

Megemelkedtek az adók a cigaretta, alkohol, gázolaj esetében, így automatikusan ezek árai is. A cigaretta ára 2010 januárjában 85%-l emelkedett.

Megemelték a luxusadót (10% -20% pluszban). Ez egy olyan adó, mely drága termékeket érint mint személygépkocsik, csónakok, hajók, repülők, de akár más luxuscikket is, mint pl. különleges bőrből készült cipők, kínai selyemdolgok, igazgyöngy és abból készült termékek, drágakövek, nemesfémek.(forrás)

Juttatások

A magyar média már sokat lovagolt azon, hogy Görögországban 14 fizetés van. Ez úgy van elosztva, hogy fél fizetés járt Húsvétra pluszba, fél fizetés a szabadság elején és egy egész fizetés Karácsonykor. Ez az állami szektorban érvényes, de a legtöbb magán cégnél is gyakorlatban van. A 2010-s megszorítások egyik pontja az volt, hogy az állami szektorban dolgozók 13. és 14. fizetését lecsökkentse. A csökkenés, esetenként a 13. és 14. fizetés eltörlése egy átlag 7-8%-s fizetéscsökkenést eredményezett az állami szektorban. A megoldás az általános 500 euró volt, vagyis a dolgozók kaptak 250 eurót Húsvétkor, 250 eurót szabadság előtt és 500 eurót karácsonyra, egyformán és csakis 3.000 euró alatti fizetések esetében, a magasabb fizetések esetében eltörölték. Még 8% csökkenés az egyéb juttatások területén, valamint 3% fizetéscsökkentés a DEKO hivatalnokainak – a DEKO egy gyűjtőnév és minden olyan intézmény idetartozik mely egészében vagy csak részében állami tulajdon. Nyugdíjak befagyasztása, 13. és 14. nyugdíjak egységes kialakítása 200+200+400 euróra, csakis a 2.500 eurós nyugdíjak alattiak esetében, a magas nyugdíjak esetében eltörlése a 13. és 14. nyugdíjnak. Magas nyugdíjak csökkentése a LAFKA terv alapján.

Megj.
Mielőtt még felhördülne megint a nagyérdemű, én itt a szabályokat írom le, nem azt tárgyalom, milyen százalékban van magas és alacsony fizetés, de majd arról is fogok írni. Én személy szerint csak egy valakit ismerek, akinek 2.500 feletti nyugdíja van, ő 40 évig hajóskapitány volt. Anyósom nyugdíja 400 euró volt.

A magánszektorban, ahol több biztosító és nyugdíjalap van, többféle juttatást megszüntettek és sok munkahelyet eltöröltek, attól függően a cégek hogyan tudtak eleget tenni a magasabb adózással és szigorításokkal járó új adó- és gazdasági rendszernek.

A megszorítócsomag melyet 2010 elején a görög állam a trojka nyomására életbe léptetett 5,5 billió eurót volt hivatott kigazdálkodni, mely összeg majdnem egyenlően volt elosztva a bejövetel (adók, stb.) és költségek (fizetések, juttatások, stb) között. A politikai vezetők többször hangoztatták, hogy több megszorításra nem lesz szükség, sőt az első csomag előtt Giorgos Papakonstantinou, gazdasági miniszter kijelentette:
” sikertelen vagyok, hogyha újabb megszorításokat kell tegyünk”
..azóta már tudjuk, nagyon sikertelen volt.

Előző: A görög válság története I. rész

Következő: A görög válság története III. rész